A népdal elemzés lépései
A népdalelemzés lépései: a négy évfolyam népzene témakörét végigkísérő tananyag, népzene, népdalelemzés.
Népi hangszerek
A videóban megismerkedhetünk a magyar népi hangszerekkel.
Ősi és új stílusú népdalok ballada
A ballada műfajával ismerkedhetünk meg a Görög Ilona című népballada bemutatásán keresztül.
Az őskor és ókor zenéje
Nem tudjuk, hogy ki volt az az első ember, aki énekelt, zenélt, hangszert készített. Csak feltevésekbe bocsátkozhatunk. Mindenesetre az ókori birodalmakban már fejlett zenei életet találunk. Egy zeneszerető kínai császár, aki dallamokat is szerzett, megparancsolta egy tudósnak, hogy alkossa meg a kínai zene hangelméletét. Egy másik császár, aki viszont gyűlölte a zenét, ezért minden zenei gyűjteményt és hangszert megsemmisíttetett és az ellenszegülőket elevenen ásatta földbe.
A kínai zene ötfokú (pentaton), az ősi kínai himnusz nagyon hasonlít egy régi stílusú magyar népdal dallamához. A kínai hangszerek az ásatások szerint sok ezer éve ismeretesek. Az első sípokat madarak csontjaiból, bambuszból készítették. Az ősi vonós-és pengetős hangszereik rekonstruált példányait ma is használják, sőt, külön iskolarendszerben tanítják.
Az egyiptomiaknál is fontos volt a zene. Dallamaikat lekottázni ugyan nem tudták, de a falfestmények bőven bemutatják a papok által használt hangszereket, amelyre a táncosnők táncoltak. A jó zenészeket nagy becsben tartották, sírjaikat a fáraók sírjának közelében találták meg a régészek. A zenére nem is volt külön szavuk: a heka szót a bűbáj, varázslat, zene értelemben használták. A mezopotámiai zenéről már több adatunk is van. Ékírással írt agyaglapok kerültek elő hangszerekkel kapcsolatos szövegekkel, sőt egy dallamtöredéket is meg tudok szólaltatni. Úr város ásatásainál több gyönyörűen kidolgozott arannyal és értékes drágakövekkel kirakott lant és hárfa került elő.
A középkor zenéje
A középkori zene időszakát 500-1400 közé teszik.
A középkori zene alatt a nagyjából az 500 és 1400 közötti időből származó dalok , hangszeres zene és liturgikus zene összességét értjük. Nagyjából 1400 után már zeneileg is az újkorba való átmenetről, az európai reneszánszról beszélünk. A középkori zene része volt a nyugati műzenének, beleértve a liturgikus és a világi műzenét is. Van benne csak vokális zene, mint például a gregorián ének és kórus, csak hangszeres, és énekes-hangszeres zene is (amelyben jellemzően a hangszerek kísérik az éneket). A gregorián éneket szerzetesek a katolikus mise alatt énekelték. A fekete halál idejét például még egyértelműen a középkori felfogás és zene uralta. A középkor és a reneszánsz zene határát nehéz pontosan meghatározni, mert a zene változásának kezdete régiónként eltér. A zenetörténészek nagyjából egyetértenek abban, hogy a középkor és a reneszánsz zene határa nagyjából az 1400 körüli évekre tehető.
A középkor végén az arab zenetudomány ösztönzésére továbbfejlődött a zene lejegyzése, ez nagy hatást jelentett például diatonikus skálák, hangközök jobb, letisztultabb megértésére, a konszonancia és disszonancia használatának jobb standardizálódására, még a hármashangzatok – vagyis a legegyszerűbb akkordok – óvatos próbálgatására is.
Reneszánsz
A reneszánsz szó jelentése: újjászületés. A 15. és 16. század sok művésze és írója úgy érezte, hogy saját koruk törekvéseiben az antik görög és római kultúra éled újjá.
Barokk zene
A barokk zene, a klasszikus zene történetének egyik korszaka és annak zenei korstílusa.
Klasszicizmus
A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század közepéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
A romantikus zene műfajai
A romantika egy egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki. Kialakulásának időszaka a 18. század vége, virágkora a 19. század első fele, a század második felében a késő romantika és a romantikából kiinduló irányzatok voltak jelentősek.
